Molnár János Barlang, Budapest

Molnár János Barlang, Budapest, Magyarország


magyarországA Molnár János-barlang a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében. A Szemlő-hegy alatt található, bejárata a Frankel Leó utcai Törökfürdő mögötti van, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Noha most is több, mint 8 kilométernyi járatot ismernek, még mindig nem lehet tudni, pontosan hol van a barlang vége. A Molnár János barlang 1982 óta áll védelem alatt. A barlangban víz hőmérséklete a felszínen +28 fokos, 50 méter mélységben + 18 fok alatt van. Az utóbbi években izgalmas dolgokat sikerült kideríteni a víz áramlásáról, a mélyben élő vakrákokról és csigákról, és folyamatosan zajlik a térképezés egy a későbbiekben elkészítendő három dimenziós térképhez.


Merülőhely jellege:       Barlang
Látnivalók:                    Barlangi járatok, termek, falon üledékes lenyomatok

Élővilág
:                        Csigák, Vakrákok
Max. mélység:              70 m

Víz hőmérséklet:           28°C – 18
°C (50 m alatt)
Látótávolság:                0 – 15 m (az aljzaton és a falon lévő finom por nagyon könnyen felverődik)
Pontos cím:                   1023 Budapest, Frankel Leó u. 48.
GPS koordináta:            N 47° 31′ 04.8″, E 19° 02′ 08.7″
Weboldal:                      http://www.mjcave.hu



A barlang elnevezése első kutatójának, Molnár János patikusnak az emlékét őrzi, aki az 1860-as években vegyelemezte a források vizét, felmérte a hegy oldalában nyíló üreget és leírásában tekintélyes víz alatti barlangrendszer létezését feltételezte. A Rózsadomb környéke, az egykor Felhévíz néven emlegetett terület gazdag a termál karsztos barlangokban, melyeket jellemzően véletlenül, építkezések során fedeztek fel. A Budai termál karszt barlangjait a mélyből feltörő karsztos hévizek hozták létre, egyedülálló a kiemelkedő természeti értéket képviselő barlangoknak egy főváros lakóterülete alatti elhelyezkedése. Ezek egyike a Molnár János-barlang, melynek vize egészen a 19. századig liszt-, majd lőpormalmokat is hajtott, azóta pedig a Lukács-fürdő gyógyvízellátáshoz járul hozzá.  A barlangban víz hőmérséklete a felszínen +28 fokos, 50 méter mélységben + 18 fok alatt van. A jelenlegi Frankel Leó úton található Malom-tó nevét ezekről az általa működtetett malmokról kapta. Másfél évszázada annak, hogy a természettudományok iránt érdeklődő gyógyszerész, Molnár János vizsgálni kezdte a tó vizét. Jó oka volt rá, hiszen a budai oldal régóta híres volt már a meleg vizű gyógyforrásokról. Tudták, hogy üreg is van a Rózsadomb alatt, Molnár János bejárta az elérhető részeket, elemezte az itt talált vízmintákat. A kiváló szakember következtetése szerint valahol összeköttetést jelentő vízzel telt barlangnak kellett lennie a tó és a száraz részek között, de száz év telt el, mire a fejlődő búvártechnika lehetővé tette a víz alatti kutatást.




Már a magyarországi könnyűbúvár tevékenység kezdetén megpróbáltak utat találni a barlangba a Malom-tó irányába. A komolyabb, eredményes feltárás a hetvenes években indult meg, akkor sikerült több száz méternyi járatot feltárni. Rendszeresek voltak a kutatómerülések, a vizsgálatok, ám nem tudták, hogy a barlang egy még nagyobb titkot rejt. Bő egy évtizede a barlang addig ismert részének elején fedezték fel az új járatot, és óriási termekre bukkantak. A 2003-ban megindult feltáró merülések során egyre messzebbre jutottak, majd kiderült, az új járatok hossza a többszöröse a korábban ismertnek. Noha most is több, mint 8 kilométernyi járatot ismernek, még mindig nem lehet tudni, pontosan hol van a barlang vége. A Molnár János barlang 1982 óta áll védelem alatt. A kezdeti feltárások Kalinovits Sándor nevéhez fűződnek. A manapság zajló kutatások arra koncentrálnak, hogy először azt ismerjük meg jobban, amit már korábban bejártak. Az utóbbi években izgalmas dolgokat sikerült kideríteni a víz áramlásáról, a mélyben élő vakrákokról és csigákról, és folyamatosan zajlik a térképezés egy a későbbiekben elkészítendő három dimenziós térképhez.



A legutóbbi kutatási jelentések rengeteg részletet derítettek fel. A barlangban elhelyezett áramlásmérőkkel sikerült felderíteni, mekkora a vízhozam, és ezt összevetve a jelenleg ismert egyetlen kifolyás vízhozamával, az eltérés nagy. Lennie kell tehát másik kifolyásnak a Duna irányába- hogy hol, még nem tudni. Fosszíliák is vannak a barlangban, például kagylók, illetve cápafog.  A kutatás 2002 év végén vett váratlan fordulatot: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megbízásából dolgozó búvárok egy addig ismeretlen nyílásra bukkantak, ami kiterjedt járathálózat bejáratának bizonyult. A rendszer feltérképezésekor az is bebizonyosodott, hogy a legnagyobb termét csupán 8-10 méteres távolság választja el az 1977-ben, vízkutatási céllal létesített József-hegyi tárótól.  2008-ban a barlangkutatók megkeresték a táró és a terem egymást leginkább megközelítő pontjait, és egy vízszintes fúrással összekötötték ezeket. Két hónap alatt sikerült átjárót vágni a sziklába, a fúró két hete, november 3-án lyukadt be a terembe. A búvárok lehetőségeit alapvetően változtatta meg az, hogy a hegybe fúrt tárótól pár méterre volt az egyik részben víz alatt lévő terem, amit az új szakasz felfedezése során találtak meg. Egy segédtáró hajtása új utat nyitott a hatalmas Kessler-terembe. Lehetővé vált, hogy a kiépített felszíni bázison kényelmesen készülődjenek a búvárok. Ezzel megszűntek a szabad térből levezető lécsőn történő merülések, a tárló mára európai szintű búvár bázisként került kiépítésre, ez mellett.



A 2015 végén megnyílt új búvárbázisnak köszönhetően megváltoztak, kényelmessé váltak a merülési lehetőségek. Az új szabályok és az átgondolt szervezés azt a célt szolgálják, hogy mindenki biztonságban ismerhesse meg a barlang szépségeit. Elsősorban barlangi búvárokat várnak a világ minden részéről, az érkező vendégek számára szükséges valamennyi felszerelés bérelhető. A barlangi búvár végzettséggel nem rendelkezők számára is kínálunk merülési lehetőséget. Természetesen elvárt egy alapvető merülési gyakorlat: legalább haladó búvárminősítés és nagyjából 100 merülés szükséges ahhoz, hogy valaki biztonsággal kóstolhasson bele a zárt téri merülések világába.
Források: A Molnár János barlang hivatalos oldala, FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály









A Galériában látható fotóimat 2017. május 13-án készítettem, a képeken látható modell Nagy Katalin, a barlangi merülés vezetőm volt. A merülésért köszönet neki valamint Hosszú Attilának, aki lehetővé tette a fotózást a barlangban számomra.
Copyright © ifj. Lőrincz Ferenc – Minden jog fenntartva! All rights reserved!